Az asztrol�gia egyike az emberis�g �ltal m�velt legr�gibb tudom�nyoknak. Az eddig ismert legr�gibb civiliz�ci�kban is fontos szerepe volt, s ma is sokan m�velik. A sz� jelent�se "csillagtudom�ny", de nem azonos a csillag�szattal, csup�n eredet�k k�z�s, mert az �gitestek mozg�s�nak a megfigyel�s�vel kezd�d�tt.

Egyesek szerint az asztrol�gia egyet jelent a j�sl�ssal, m�sok szerint a r�gi f�ldk�z�ppont� szeml�lettel, s sz�mos egy�b t�ves elk�pzel�s terjedt el olyanok r�v�n, akik an�lk�l �t�lkeznek valamely dologr�l, minthogy megpr�b�ln�k megismerni �s meg�rteni azt. L�nyeg�t tekintve abb�l indul ki, hogy �sszef�gg�st felt�telez az �gitestek k�lcs�n�s helyzetei �s az emberi egy�nek jellem�nek, �let�k sorsd�nt� esem�nyei k�z�tt, �s nemcsak az egy�nekre vonatkoz� dolgok, hanem a t�rsadalomban v�gbemen� t�rt�n�sek k�z�tt is. Az asztrol�gi�t sz�mos k�l�nb�z� kult�r�ban m�velt�k, �gy term�szetesen n�ha l�tsz�lag igen k�l�nb�z� rendszereit dolgozt�k ki. A nyugati kult�r�ban az �si k�zel-keleti asztrol�gia terjedt el, mely rokons�got mutat az egyiptomi vagy az indiai asztrol�giai rendszerrel, m�g a t�vol-keleten ett�l l�nyegesen k�l�nb�z�, de egym�s k�zt hasonl�s�got mutat� rendszerek alakultak ki, amit r�viden k�nai asztrol�gi�nak is szok�s nevezni.

Az asztrol�gusok nemcsak hiszik, hogy megvan ez az �sszef�gg�s az �gi �s f�ldi dolgok k�z�tt, hanem tudj�k is, mert tapasztalj�k, �gy magukon, mint m�sokon. Vannak az asztrol�gi�ban h�v�k, vannak ellenz�i, s vannak ir�nta k�z�mb�s emberek is. Akik t�bb�-kev�sb� �rtenek hozz�, vagy saj�t tud�suk, tapasztalatuk, megismer�s�k elm�ly�t�s�re haszn�lj�k, esetleg bar�ti tan�csokat osztogatnak m�sok sz�m�ra, s vannak akik ezzel p�nzt akarnak keresni.