Az asztrolgia egyike az emberisg ltal mvelt legrgibb tudomnyoknak. Az eddig ismert legrgibb civilizcikban is fontos szerepe volt, s ma is sokan mvelik. A sz jelentse "csillagtudomny", de nem azonos a csillagszattal, csupn eredetk kzs, mert az gitestek mozgsnak a megfigyelsvel kezddtt.
Egyesek szerint az asztrolgia egyet jelent a jslssal, msok szerint a rgi fldkzppont szemllettel, s szmos egyb tves elkpzels terjedt el olyanok rvn, akik anlkl tlkeznek valamely dologrl, minthogy megprblnk megismerni s megrteni azt. Lnyegt tekintve abbl indul ki, hogy sszefggst felttelez az gitestek klcsns helyzetei s az emberi egynek jellemnek, letk sorsdnt esemnyei kztt, s nemcsak az egynekre vonatkoz dolgok, hanem a trsadalomban vgbemen trtnsek kztt is. Az asztrolgit szmos klnbz kultrban mveltk, gy termszetesen nha ltszlag igen klnbz rendszereit dolgoztk ki. A nyugati kultrban az si kzel-keleti asztrolgia terjedt el, mely rokonsgot mutat az egyiptomi vagy az indiai asztrolgiai rendszerrel, mg a tvol-keleten ettl lnyegesen klnbz, de egyms kzt hasonlsgot mutat rendszerek alakultak ki, amit rviden knai asztrolginak is szoks nevezni.
Az asztrolgusok nemcsak hiszik, hogy megvan ez az sszefggs az gi s fldi dolgok kztt, hanem tudjk is, mert tapasztaljk, gy magukon, mint msokon. Vannak az asztrolgiban hvk, vannak ellenzi, s vannak irnta kzmbs emberek is. Akik tbb-kevsb rtenek hozz, vagy sajt tudsuk, tapasztalatuk, megismersk elmlytsre hasznljk, esetleg barti tancsokat osztogatnak msok szmra, s vannak akik ezzel pnzt akarnak keresni. |