Az ezoterika Az ezoterika k�l�nf�le ir�nyzatok gyujtofogalma, hasonl�s�guk csak alaposabb vizsg�l�d�s ut�n �tlik szembe. K�t fo forr�sa Keleten �s Nyugaton fakad. Keleten a hinduk, a jap�nok �s a k�naiak osr�gi b�lcseleti tanai jelentik a b�zis�t, a hinduizmus, a buddhizmus �s a taoizmus, a gyakorlatok �s a medit�ci�: a j�ga �s a Zazen. A nyugati ezoterika a r�gi g�r�g�kig ny�lik vissza �s a k�z�pkori misztik�n �t jut el napjainkig. Egy m�sik fontos eredo a m�lyl�lektan, melyet a nagy sv�jci pszichol�gus, C. G. Jung neve f�mjelez. A misztika Sz� szerinti jelent�se "titokzatoss�g, rejtelmess�g". A misztika �r�kk� jelen volt minden vall�sban �s minden kult�r�ban. A keleti filoz�fi�kat �nmagukban is misztikusnak lehetne nevezni, de a h�rom Bibli�n alapul�, Nyugati vil�gvall�snak (zsid�, kereszt�ny, mohamed�n) is megvannak a misztikus (nem dogm�kon alapul�) ir�nyzatai (zsid�: kabbala; kereszt�ny: gnoszticizmus; mohamed�n: szufizmus). A misztika k�pviseloit legt�bbsz�r nem kis gyanakv�ssal fogadt�k. Eckhart mester (1260-1327), a k�z�pkor nagy misztikusa ellen eretneks�g miatt v�dat emeltek, Hall�dzsot, az iszl�m misztikust pedig 922-ben eretnek tanai miatt kiv�gezt�k. Az �t�let 600 korb�cs�t�s volt. Ha m�gsem pusztult volna bele, akkor test�t darabokra szaggatj�k. A hatvanas �vekben az Egyes�lt �llamokban a hippik �s ellenz�ki di�kok soraiban divatba j�tt, hogy drogokat (elsosorban LSD-t) haszn�ljanak misztikus tudat�llapotok el�r�s�re. Timothy Leary, az �gynevezett k�b�t�szeres misztika fo k�pviseloje emiatt vesz�tette el �ll�s�t a Harward Egyetemen. A misztik�ban jelen van a t�vols�got teremto �lm�nyvil�g, amely fejleszti a kritikus szeml�letet, �s ama tapasztalat is, amely – ha helyesen �l�nk vele – rendk�v�li m�don eloseg�ti a szem�lyis�g gyarapod�s�t. Misztikus �lm�nyek A misztikus �lm�nyek elso k�z�s von�sa a kimondhatatlans�g, megfogalmazhatatlans�g. Az �lm�ny �t�loi nem tal�lnak szavakat, fogalmakat szellemi tapasztalataik kifejez�s�re, ez�rt gyakran �lnek hasonlattal �s szimb�lumokkal. A misztikus kijelent�sek (k�l�n�sen a zen-buddhizmusban) paradoxak. A nyelv h�tk�znapi val�s�gunk visszat�kr�zod�se. Eredendoen t�l�l�si harc sor�n j�tt l�tre, hogy az emberek meg�rthess�k egym�st. A lelki, transzcendent�lis (�rz�kfeletti) "h�tt�rrol", ahov� a misztikus behatol, a nyelv nem k�pes megfeleloen tud�s�tani. A misztikus tapasztalatok m�sik k�z�s von�sa, hogy megszunik a t�r �s az ido. Az �t�lo szem�ly �gy �rzi, hogy maga m�g�tt hagyja t�r �s ido h�tk�znapi vil�gszeml�let�nk sz�m�ra alapveto korl�tait. �gy m�r vil�gos, hogy az �lm�nyek nem �nthetok szavakba, hiszen minden konkr�t le�r�s t�rhez �s idoh�z tapad. A harmadik k�z�s von�s az egys�g �lm�nye. A misztikus megtapasztalja, hogy k�zte �s a dolgok k�z�tt nincsenek korl�tok. Nem old�dik f�l benn�k, de �rzi, hogy val�j�ban minden Egy. Ennek magasabb form�ja a kozmikus egys�g �lm�nye, az unio mystica, az ember egyes�l�se Istennel. A negyedik k�z�s tulajdons�g a szents�g �lm�nye, ami m�lyen �t�lt pozit�v lelki�llapottal j�r. Al�zattal ismerj�k f�l a vil�g l�nyeg�t, �rtelm�t �s m�lys�g�t. Goethe Faustj�val sz�lva �mulattal fedezz�k f�l, hogy mi az, ami "legbenso l�nyeg�ben �sszetartja a vil�got". B�r a misztikus �lm�nyek igen ill�konyak, �t�loik m�gsem �rzik oket szubjekt�vnek, ellenkezoleg: meg vannak gyozodve �lm�ny�k val�dis�g�r�l. Azonk�v�l a misztikus �lm�nyek m�lyrehat� v�ltoz�sokat hoznak a szem�lyis�gben, egy�rtelmuen gy�gy�t� hat�suk van. A misztikus �lm�ny eloseg�ti a szem�lyis�g integr�ci�j�t, utat nyit az alkot�ero sz�m�ra, elm�ly�ti meg�rt�s�nket, t�relm�nket �s szeretet�nket. A pozit�v be�ll�t�d�s r�v�n �let�nk gazdagabb� v�lik, seg�tok�szs�g�nk, feleloss�g�rzet�nk a teremt�s megorz�se ir�nt egyre jobban kibontakozik. A misztikus �lm�ny hat�ssal van a vil�gszeml�letre is. Az antropoz�fia Az antropoz�fia a legmodernebb �s az egyed�li az emberi szellemre (az �n-re) alap�tott okkultizmus. A Christian Rosenkreutz f�le R�zsakeresztes vonalat �p�ti tov�bb, de m�r nem a r�gi "n�gy szent tudom�ny" m�dszereivel, hanem eg�szen �jakkal. Az antropoz�fia az embert �ll�tja vizsg�latainak k�z�ppontj�ba: az ember teremt�s�t �s viszony�t a szellemi vil�gokhoz mind f�ldi, mind a hal�lon-t�li �let�ben, az ember feladat�t a F�ld�n �s viszony�t embert�rsaihoz. Ezzel foglalkozik az az �ri�si anyag, amely �ll Rudolf Steiner 10-12 k�nyv�bol �s kb. 6000 eload�s�b�l, amelyeket 1903 �s 1924 k�z�tt tartott. Az okkultizmus Az okkultizmus az embernek a szellemi vil�ggal val� kapcsolat�t igyekszik kifejleszteni �s sz�m�ra a szellem vil�g�ba (fizikain t�li vil�g) betekint�st ny�jtani (misztikus �lm�ny). A n�gy szent tudom�ny A tradicion�lis okkultizmus n�gy m�dszere (az �gynevezett "N�gy szent tudom�ny") a misztikus �lm�ny el�r�s�re: az asztrol�gia, az alk�mia, a kabbala �s a m�gia. - Asztrol�gia: A komoly alapokon nyugv� asztrol�gia a legr�gibb ezoterikus rendszerek k�z� tartozik. Eredete val�sz�nuleg az osi Babilonra vezetheto vissza. A r�gi babil�niaiak m�r Kr. e. 3000-ben megfigyelt�k az �gboltot, hogy megb�zhat� napt�rt k�sz�thessenek a vad�szat �s a vet�s optim�lis idej�nek megv�laszt�s�ra. Egyiptom k�zvet�t�s�vel az asztrol�gia a g�r�g�kh�z is eljutott, akik megalkott�k a ma legismertebb asztrol�giai m�dszert. Az asztrol�giai vil�gk�p megfelel az ezoterikus felfog�snak, a vil�got rendezett egys�gk�nt (kozmosz) �rtelmezi, amelyben minden jelens�gnek hat�rozott "�rtelme" van, hiszen a kozmosz t�rv�nyszerus�geinek engedelmeskedik. A b�lcsek szerett�k volna megismerni ezeket a t�rv�nyszerus�geket – figyelt�k a term�szetet, �sszehasonl�tott�k a megjelen�si form�kat �s olyan �sszef�gg�seket fedeztek fel, amelyekbol az der�lt ki, hogy a kozmosz k�l�nf�le megnyilv�nul�sai azonos t�rv�nyszerus�geknek vannak al�vetve �s enn�lfogva hasonl�ak a reakci�ik is. �gy lehets�gesnek kell lennie, hogy egy tetsz�s szerinti z�rt rendszer megfigyel�s�bol k�vetkeztess�nk egy m�sik z�rt rendszerre. Ez a felismer�s Herm�sz Triszmegisztosz h�res mond�s�ban krist�lyosodik ki: "Amilyen fent, olyan lent is" (Tabula Smaragdina Hermetis). Ez a mondat amely m�ig az ezoterika kulcsmondata, azt fejezi ki, hogy vannak olyan univerz�lis t�rv�nyszerus�gek, amelyek az �sszes l�tforma valamennyi szintj�t �thatj�k. Az asztrol�gia azzal az ig�nnyel l�p f�l, hogy az univerz�lis t�rv�nyszerus�gekbol kiindulva, szimb�lumai �tj�n meg tudja ragadni �s le tudja k�pezni a val�s�g eg�sz�t. Minden bolyg� �s minden �llat�vi jegy a val�s�gnak m�s-m�s, meghat�rozott ter�let�t szimboliz�lja. A horoszk�p egzakt pontoss�ggal mutatja a "val�s�g-ep�tok�vek" eloszl�s�t: megmutatja melyeket hoztuk magunkkal, amikor vil�gra j�tt�nk, �s melyeket kell m�g el�rn�nk cselekedeteinkkel, v�g�l pedig utal megszerz�s�k m�dj�ra is. - Alk�mia: Az alk�mia k�z�pkori titkos tudom�ny, amely l�tsz�lagos c�lk�nt aranynak kev�sb� �rt�kes f�mekbol val� elo�ll�t�s�ra �s egy minden betegs�g ellen haszn�lhat� gy�gyszer feltal�l�s�ra t�rekedett. Val�j�ban az arany szimb�lum, azt fejezi ki, hogy emberi l�nyek is aranny� lehetnek, olyan alapveto �rz�seink, mint p�ld�ul a f�lelem, a tudatlans�g, a gyul�let �s a sz�gyen �rt�kes tulajdons�gokk�, szeretett� �s beteljes�lts�gg� v�ltoztat�s�val. Teh�t az alk�mia is egy lelki folyamat, amit k�miai folyamatokkal szimboliz�ltak. Art�r kir�ly idej�ben az alkimist�k legmagasabbrendu c�lja a Szent Gr�l kutat�sa volt. A Szent Gr�l a tiszta l�lek szimb�luma. A Gr�lkutat�s a kereso ember lelki �tj�t jelk�pezte. Az alk�mia 7 l�pcsofoka: - Az �rtatlans�g - Az �N sz�let�se - A szerz�s v�gya - Az adakoz� sz�let�se - A kereso sz�let�se - A l�t� sz�let�se - A szellem - Kabbala: A kabbala a zsid�s�g ezoterikus tana. �vsz�zadokon �t sz�ban adt�k tov�bb a templomokban �s zsinag�g�kban. A 13. sz�zadban lejegyezt�k – ez a "F�ny K�nyve" (Zohar). Ma m�r a kabbal�t nem zsid�k is sokan v�lasztj�k spiritu�lis �tk�nt. Az Egyes�lt �llamokban �s Eur�p�ban is muk�dnek olyan csoportok, amelyek a kabbala tud�sanyag�t az �nkibontakoz�sban pr�b�lj�k hasznos�tani. A vil�g a kabbala tan�t�sa szerint az isteni f�ny kisug�rz�sa. A vil�g t�z sug�rban (szefira) alakul ki Isten szellem�bol. Ezek az oserok k�pezik minden dolog alapj�t. Aki meg�rti oket, meg�rti a l�t titk�t. A t�z szefira muk�d�s�t az �let f�ja �br�zolja, amely a t�z szefir�t �s kapcsolatukat szeml�lteti – a kozmikus vil�g�sszef�gg�st szimboliz�lja. Megjelenik rajta a makrokozmosz (vil�gegyetem) �s a mikrokozmosz (ember), az isteni �s az emberi, �s nyilv�nval�v� v�lik kapcsol�d�suk. A jobb oldalon l�vo k�r�k a noi, a bal oldaliak a f�rfi princ�piumot jel�lik. Jobb oldalon tal�lhat� az "inspir�ci�", az "egy�tt�rz�s", az "�szt�n", bal oldalon az "�rtelem", az "�t�lok�pess�g" �s a "vil�goss�g". A k�t princ�pium k�z�tt a fa k�zepe teremt egyens�lyt: az itt elhelyezkedo szefira azt az elvet szimboliz�lja, amire minden sz�p �s t�k�letes t�rekszik. Az �let f�j�nak cs�csa a "k�ter", a korona, a legmagasabb szellemi �s eszmei l�nyeg, amelyhez a b�lcs v�g�l is eljut. (Az �letfa h�t s�kja pontos p�rhuzamot mutat a h�t csakr�val, a j�ga energia-k�zpontjaival! A k�ter megfelel az "ezerszirm� l�tusznak", a homlok magass�g�ban elhelyezkedo fejtetocsakr�nak.) A kabbala �rt�ke ma az ezoterik�hoz hasonl�an az �nmegismer�sben rejlik: seg�ts�g�vel az egy�n szembes�l szem�lyis�g�vel �s annak spiritu�lis lehetos�geivel. - M�gia: A m�gia idotlen idok �ta arra t�rekszik, hogy kapcsolatot teremtsen az ember sz�m�ra hasznos energi�kkal. Ez nem csak k�lso eroforr�sokat jelenthet, hanem belso eroinket is. A c�lkituz�s rokon az ezoterik��val: a szem�lyis�g kibontakoz�sa �s �nmegval�s�t�s. Az ezoterikus praktik�k majd mindig tartalmaznak m�gikus elemeket is, �s c�ljuk mindig az, hogy elobbre vigyenek �letutunkon. A m�gusnak �t kell l�tnia a felsz�nen. Ekkor megtapasztalja, hogy a jelens�gek t�r-ido vil�ga m�g�tt l�thatatlan val�s�g rejtezik, amely mindent hordoz, �s amibol minden keletkezik. Ebben a rejtett val�s�gban minden mindennel �sszef�gg: az emberek egym�ssal �s a dolgokkal, valamint minden f�ldi a kozmikummal. Ezt a szoros �sszef�gg�si viszonyt igyekszik a m�gus kihaszn�lni, amit �gy v�l el�rni, hogy befoly�st gyakorol a dolgokat egym�ssal �sszek�to "kvintesszenci�ra" (nevezt�k m�g vil�gszellemnek, vil�gl�leknek, �t�dik elemnek, �ternek, vagy kozmikus fluidumnak is), mert a kvintesszencia nemcsak "alapanyag", amibol minden f�l�p�l, hanem muk�do energia, ero �s k�pess�g is, ez tart mozg�sban mindent, l�trehoz, form�t ad, �szt�n�z.